Mottóm a "minőségi gyermeknevelés". Igyekszem mindent megadni a gyermekeimnek és itt nem az anyagi dolgokra gondolok. A másokra való odafigyelést, törődést, szeretetet erősítem bennük ezáltal, hogy tőlem is ezt kapják.
Mint minden családban, nálunk is megvannak a napi/het/havi és éves problémák. Például a kisebbik fiam a COVID kezdetekor volt első osztályos és az online oktatásból eredő tapasztalatlanságokat a mai napig nyögjük. Ez a tanulási nehézségen túl, rengeteg más - önbizalomvesztéssel járó - ehhez kapcsolódó problémát hozott magával. Most már szerencsére révbe érni látszik a dolog, de sok megpróbáltatáson és nehéz iskolába indulós reggeleken vagyunk túl.
A fenti történet is a biztosítéka annak, hogy anyagaimban olyan információkat osztok meg Veletek, aminek utánanéztünk, esetlegesen szakemberrel konzultáltunk, majd kipróbáltam és az ezekből származó tapasztalataimat adom át a hasonló cipőben járó szülőknek.
Csecsemős szülőként gyakran úgy éreztem, hogy az adott pillanatnak élek, akár azt próbáltam kitalálni, hogyan vészeljem át a hosszú éjszakákat egy újszülött mellett, hogyan megnyugtassam meg a nyűgös babát, vagy hogyan szoptassam még utazás közben is. De ez az idő gyorsan eltelik, és akár hiszed, akár nem, az újszülött hamarosan kisgyermek majd...
Ahogy növögetnek a kisfiaim, kreativitásunk minden szempontból utat tör magának. És ez néha nehézségeket és kellemetlen helyzeteket okoz. De, a legegyszerűbb indok: egész egyszerűen, nem szeretném, hogy az én gyerekeim illetlen szavakat használjanak és ezáltal ítéljék meg őket.
Sokáig szenvedtem a negatív gondolataimtól. Valahogy először mindig a rossz jutott az eszembe. Majd annyira elegem lett belőle, hogy változtatni akartam rajta. És hát ezen senki más nem tud, mint én magam. Hiszen, a pozitív kommunikáció minden egészséges kapcsolat elengedhetetlen része. Kiépíti a kölcsönös tiszteletet, bizalmat és ápolja az...
